- 2022. 09. 21.
Ha Görögországban jársz, ezt a 4 italt feltétlenül ki kell próbálnod
- Galsai Péter
Olvasási idő: 5 perc
Napsütés, az azúr színű tenger csillogása, cédrusok árnyéka és ánizs illat. Ha Görögországra gondolok, általában ez az első kép, ami eszembe jut. A gondtalan nyarak élménye mára teljesen egybefolyt az ouzó ízével és illatával. De mit is érdemes tudni a görögök nemzeti italának számító ouzóról? Honnan származik? Mi adja a jellegzetes zamatát? Lássuk!
Habár a pontos történelmi pillanatot nem ismerjük, feljegyzések szerint az Athos-hegyi szerzetesek már a 15. század előtt is ismerték az ouzó készítéshez is használt lepárlási folyamatot.
A név eredetével kapcsolatban máig folynak a viták, de három lehetőség tűnik a leginkább valószínűnek. Vagy az ógörög “ózó” (illat) szóból származik a jellegzetes illata miatt; vagy a török “ūzūm” (szőlő) szóból, mivel elsősorban szőlőből készült párlat; vagy az olasz “uso Massalia” kifejezésből, ami azt jelenti, hogy “Marseille-ben használatos”, utalva a kiváló minőségű ouzó palackokra egykor elhelyezett bélyegzőkre.
(A romantikusabb, de kevésbé széles körben elismert változat a görög írótól, Niko Gabriel Pentzikistől származik. Pentzikis azt állítja, hogy az “ouzo” szó alapja az “élek” kifejezés. Ez sokkal költőibb és spirituálisabb asszociációt ad az italnak.)
Egyesek szerint az ouzó elődje a tsipouro, a görög grappa, egy különbséggel: a lepárlás után az ouzó alappárlata magasabb alkoholtartalmú, majd ánizzsal ízesítik, akárcsak a pastis-t vagy az abszintot. Az ital hivatalos története meglepően rövid: 1856-ban Nicolas Katsaros nyitotta meg az első ouzó lepárlóüzemet, amely a mai napig működik. 2006-ban a görög kormány úgy rendelkezett, hogy ouzót csak Görögországban lehet készíteni, és az ital megkapta az EU által jóváhagyott, oltalom alatt álló eredetmegjelölés címkét.
Az ouzó előállításának központja Leszbosz (Mytilini) szigete, ahol 17 lepárlóüzemben készül az ország ouzójának mintegy 50 százaléka. Az ital lepárlásának receptjei habár hasonlóak lehetnek, legtöbbjük máig szigorúan őrzött családi titok. Nézd meg a kínálatunkat itt.
Photo by alexandros Giannakakis on Unsplash
Az ouzót általában tisztán, jég nélkül, és magas, vékony pohárban, úgynevezett “kanoakia” pohárban szolgálják fel. Nem röviditalként, hanem kis kortyokban isszuk. Hogy enyhítsék az erejét, a helyiek néha jeges vizet adnak hozzá, amitől annak tiszta, áttetsző színe gyorsan fehéressé, majdnem tejszerűvé válik. Ezt nevezzük “ouzó-effektusnak”. A tradicionális higítási arány egy rész ouzót és két rész jeges vizet ír elő.
A görögök annyira szeretik ezt az italt, hogy országszerte számtalan dedikált ouzó-bárt találunk. Ezek olyan alkalmi helyek, amelyek számos különböző ouzó fajtát szolgálnak fel, és a spanyol tapasz bárokhoz hasonlóan, különféle sós és fűszeres előétel válogatásokkal kísérik az ital különlegességeiket. Míg a szigeteken a helyiek inkább tenger gyümölcseivel szolgálják fel, például szardellával, makrélával, sült tintahallal, addig a kontinensen görög kolbásszal, a “loukaniko-val”, házi sajtokkal és uborkával fogyasztják. Erős és jellegzetes íze ellenére az ouzó sokféle ételhez illik.
Photo by Yiorgos Kiapekos
A helyiek számos esetben használják főzéshez is, legyen szó tenger gyümölcseiről, vagy akár süteményekről.
Az ouzó fogyasztásakor a szokásos tószt a “stin uyeia sou” (steen ee-YEE-ah soo), vagyis “egészségedre!”. Ha Görögországban jársz és az Ouzónkívül mást is kipróbálnál, ezt a 4 italt feltétlenül ki kell próbálnod.
Az eredetileg a szőlőtörköly lepárlásából készült ouzó ízét az aromáját adó mediterrán gyógynövényeknek köszönheti. Az ánizs, az édeskömény, a masztix, a koriandermag, az angyalgyökér, a hársfavirág, a kardamom és más növények és gyógynövények mind megtalálhatók a 300 különféle előállító üzem falai között.
Ahhoz, hogy ouzónak nevezhessék ennek az ánizs alapú italnak a következő tulajdonságokkal kell rendelkeznie:
Peti válaszol
Copyright © LVNT 2022. Minden jog fenntartva
